| A Gothicáról | B/irodalom | Salem | Képek | Blog | Zene | Menü |

Be the valentine, rip the heart of mine

Give your innocence to the brightest of dreams
This is harvest time, taste the bloodred wine
Of this gilded art, it is spilled from my own heart

It's so hard to see my face
In the mirror's cold disgrace
I wonder what is this I have become
A childish forlorn wish
So easy to seduce
Seems like it's just one step to fall down

Be the valentine, rip the heart of mine
Give your innocence to the brightest of dreams

I can hardly write these lines
Cause I already have signed
My name across the wall of prayers
Now I listen to my name
Sounding like a blame
I close my eyes and start to sing my song

Be the valentine, rip the heart of mine
Give your innocence to the brightest of...
This is harvest time, taste the bloodred wine
Of this gilded art, it is spilled from my own heart

If I'm looking back behind
To long forgotten times
There's something that is burning on and on

I live in memories, cast into melodies
They die in harmony with greed and treachery

Oh Oh Oh, Pactum fraudis (x4)

Sanguinans

How can I run from this hurting,
Neverending pain
 

-----------------------------------------------

Szerető
 

Légy a szerető, hasítsd ketté szívemet

Add nekem az ártatlanságod, legfényesebb álmaidban
Ez a betakarítási időszak, a vérvöröst bort meg kell kóstolni
Ettől az aranyozott művészettől ömlött a szívem.

Olyan nehéz látni az arcomat
A hideg tükör szégyenében
Kíváncsi vagyok mivé váltam
Egy szánalmas gyerekes kívánság
Annyira egyszerű elcsábítani,

Úgy tűnik, ez csak egy lépés a bukáshoz.

Légy a szerető, hasítsd ketté szívemet
Add nekem az ártatlanságod, legfényesebb álmaidban.

Alig tudom írni ezeket a sorokat
Mert már aláírtam
A nevem ima a falakon keresztül
Most hallgatok a nevemre
Hibás hangzású
Lehunyom a szemem, és énekelni kezdem a dalom.

Légy a szerető, hasítsd ketté szívemet
Add nekem az ártatlanságod, legfényesebb álmaidban
Ez a betakarítási időszak, a vérvöröst bort meg kell kóstolni
Ettől az aranyozott művészettől ömlött a szívem.
 

Ha visszaemlékezek
A rég elfeledett időkre
Van ott valami, ami éget.

Óh, óh, óh! A szövetség elárult! (x4)

Elvérzek!

Az emlékeimben élek, belé öntött dallamok,
Kapzsisággal és árulással összhangban halnak meg.

Hogy tudnék menekülni, miközben érzem a fájdalmat!?
Végtelen fájdalom!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.